Hiába van állami tulajdonban Magyarországon a közmédia, több nagy országos lefedettségű tv-csatorna és szinte az összes megyei lap, a magyar emberek is egyre inkább a közösségi médiából tájékozódnak, s ebbe beletartozik a politikai tartalmak fogyasztása is.
Mint arra a Szabad Európa egyik cikke is rámutat, ez Magyarországon szinte kizárólag két csatornát, a Facebookot és a Google tulajdonában lévő YouTube-ot jelenti egyébként. Ennek egyik fontos következménye, hogy a pártok is követik a választókat, és egyre inkább ezeken a csatornákon hirdetnek.
Mint írják, a változás annyi előnnyel mindenképpen jár, hogy a nagy techcégek egyre inkább nyilvánosságra kívánják hozni a politikai hirdetések finanszírozóit, így mi is képet kaphattunk arról, hogy a két fő hazai politikai csoportosulás egymáshoz képest milyen lehetőségekkel bír például Facebookon.
A YouTube magyar politikai hirdetéses adatbázisa azonban lényegesen gyengébb, mint az előbbié. A legelső kérdés, hogy egyáltalán mit tekint magyar politikai hirdetésnek az amerikai óriásvállalat: érdekes például az, amit a Szabad Európa érdeklődésére adott válaszként a Google az egyik legnagyobb tavalyi YouTube-kampányról, a magyar kormány bombás politikai reklámjáról.
Ugyanis ezt a fizetett kormányzati kampányvideót nem tartotta politikai hirdetésnek a cég, a kormányközeli Aktuális Média teljesen hasonló fizetett hirdetését igen. A Google válasza annyiban meglepő volt a lap szerint, hogy elismerték ugyan az érvelésünket, de ezért úgy döntöttek, hogy inkább az Aktuális Média vonatkozó hirdetését is kivették a megismerhető adatbázisból.
A Google annyival érvelt, hogy szerintük egyik szereplő sem megválasztott egyéni képviselő, jelölt, párt vagy épp választást befolyásolni kívánó csoport. Az eset arra is rávilágít, hogy eredeti céljára teljesen használhatatlan a YouTube politikai költéses adatbázisa ilyen ad hoc módszertan mellett – vonta le a következtetést a lap.
